Cserhalmi Dániel műveire sok címkét lehetne ragasztani. Használ elemeket a politikai krimik, a kémregények, de a thrillerek világából is, az 1950-ben játszódó cselekmény pedig már bőven történelminek számít a fiatalabb korosztály szemében. A legtalálóbb műfaj mégis az, ami a könyvek borítóján szerepel: ÁVH-regény.

A sorozat első része, a Csengőfrász izgalmasan mutatta be az Államvédelmi Hatóság működését belülről, és egy civil összeesküvő csoport szemszögéből is. A témából adódóan a történet tartalmazott felkavaró elemeket, de a regény hangulata mégsem nyomasztó, sőt, meglepően szórakoztató volt olvasni. Legfőbb erőssége viszont az az elképesztő hitelesség, amivel szinte kézzelfoghatóvá tette a Rákosi-korszak mindennapjait átszövő feszült bizalmatlanságot.

A Szibériai csapda nem kapcsolódik szorosan az első kötethez, mégis méltó folytatás, sőt, talán felül is múlja a Csengőfrászt. Megvan benne az első regény minden jó eleme, de a történet sokkal fókuszáltabb, szűkebb környezetben játszódik. Így a társadalmi vetületen túl nagyobb hangsúlyt kapnak a hétköznapi, családi és munkahelyi kapcsolatok is. A Szibériai csapda szereplőit már nem feltétlenül csak az mozgatja, hogy szerintük mi a helyes. Előkerülnek olyan, alapvető emberi ösztönökből fakadó érzelmek is, mint az önzés, féltékenység, szerelem, és ezek olyan motivációk, amivel az olvasó könnyebben azonosul.

A történet nagyrészt Piliscsabán játszódik, 1950-ben. A helyi laktanya vezetője, Csonka György ezredes érzi, hogy szorul körülötte a hurok: múltbéli kapcsolatai miatt hamarosan az ÁVH célkeresztjébe kerülhet. Fontolgatja az öngyilkosságot, de végül a szökés mellett dönt, és arra készül, hogy családjával együtt elhagyja az országot. A tervbe néhány munkatársát is bevonja, és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ezredes szeretője is a faluban él.

A szibériai csapda egy sakkban ismert csel, így a könyv címe elsőre meglepő lehet, pedig nagyon találó. Az ÁVH-val szemben állni általában macska-egér játék, nem pedig sakkjátszma. De Csonka ezredes korában a Katonapolitikai Osztályon dolgozott, ezáltal jól ismeri a Hatóság módszereit. Vajon lehetséges, hogy ebben az esetben végig az egér jár majd egy lépéssel a macska előtt? Eleinte úgy tűnik, ez lesz a regény fő kérdése. A történet első felében mindkét oldalon felállnak a sakkfigurák, az olvasó pedig izgalommal várja, hogyan végződik a játszma.

Aztán egy hirtelen váltással a Szibériai csapda átvált valami egészen másba. A sztori az utolsó harmadában elképesztően felpörög, a bábuk rohamosan fogynak a sakktábláról, a hangulatot pedig leginkább egy pszichológiai thrillerhez lehetne hasonlítani. De itt kerül előtérbe egy klasszikusabb krimis szál is: amikor Csonka rájön, hogy a veszély közelebbről fenyegeti, mint gondolta, igyekszik kideríteni, hogy ki a róla jelentő ügynök. Elhatalmasodó paranoiája mellett az ezredes már nem képes valódi nyomozásra, de az olvasó élvezettel találgathat, hogy ki rejtőzik a Kisnánai fedőnév mögött.

Cserhalmi Dániel ebben a könyvben is nagyon kreatívan szövi össze a valós személyeket és eseményeket az általa kitaláltakkal. Érződik, hogy rengeteg kutatómunkát fektetett az írásba és nagyon mély tudással rendelkezik a korról, de ebből jó arányérzékkel mégis csak annyit osztott meg az olvasókkal, amennyit a történet megkívánt. A kor atmoszférája, a hétköznapok részletei vagy a laktanya élete minden elemükben tökéletesen hitelesnek tűnnek. De ezt a hatást a szerző egyfajta könnyed természetességgel éri el, a regény soha nem csap át ismeretterjesztésbe.

A feszültséget ezzel szemben végig fenntartja, izgulhatunk, hogy mi lesz a vége, bár egy pont után sejthető, hogy nem felhőtlen happy end felé halad a cselekmény. Igaz, egy ÁVH-regény esetében ezt talán eleve nem is várja senki. A Szibériai csapda végső soron egy történet arról, hogy a rendszer kiveti magából és eltapossa azt is, aki korábban kiszolgálta. És egy olyan sakkjátszmában, ahol az ÁVH az egyik játékos, minden bábu feláldozható.

Végezetül egy programajánló: Október 11-én a Bethlen Téri Színházban Cserhalmi Dániellel és N. Nagy Zoltánnal beszélgetek majd az ÁVH-regényekről, a Keselyű-sorozatról, írói munkájukról és a kortárs krimi jelenlegi helyzetéről. A panelbeszélgetésben a nézők is kérdezhetnek majd, illetve lesz dedikálás is. Az esemény részletei megtalálhatók ezen a linken, minden érdeklődőt szeretettel várunk!