A Haragos Balaton a tavaly megjelent Véres Balaton folytatása. Hangulatában sikeresen viszi tovább az ott megismert retró stílust, sőt, talán még jobb is, mint az előzmény. A regény a Véres Balaton ismerete nélkül is élvezhető, de tartalmaz némi spoilert az első résszel kapcsolatban, így aki kedvet kapott a retró krimikhez, annak azt javaslom, hogy sorban haladjon a könyvekkel.

A történet 1980 októberében kezdődik. Adorján Máté a sikeres balatoni nyomozás után főhadnaggyá lépett elő, míg kedvese, Lendvay Laura végzett pszichiáterként dolgozik Lipótmezőn. Az isaszegi erdőből előkerül két fiatal nő holtteste. A szálak két NDK-s turistalányhoz vezetnek, akik még nyáron tűntek el, miközben a Balatonról Budapestre utaztak autóstoppal. Illetve felmerül az is, hogy az eset összefügg egy csepeli gimnazista lány pár évvel korábbi eltűnésével is. A rendőrség Adorján főhadnagy vezetésével nyomoz a két ügyben, miközben Laura bűnügyi profilalkotásban szerzett tudásával segít neki közelebb kerülni a gyilkoshoz. Sőt, ezúttal kapnak még egy segítőtársat: Laura munkahelyén az egyik ápolt rejtélyes túlvilági üzeneteket közöl a német diáklányok esetével kapcsolatban, amit eleinte a nyomozók is kétkedéssel fogadnak.

A Haragos Balaton szerkezetében nagyon hasonló az előző könyvhöz. Ezúttal is két bűntény ügyében zajlik a nyomozás, és Laura révén ismét betekintést nyerhetünk a bűnügyi profilozás rejtelmeibe. A megismert mellékszereplők most is mind megfelelően kidolgozottak és hihetőek, és a gyanúsítottak számára sem lehet panaszunk. Sőt, a szerelmi szál sem maradt ki, de a romantika az első részhez képest valamivel kisebb hangsúlyt kapott, ami szerintem jót tett a regénynek.

Új, és meglepő elem volt viszont a misztikus történetszál, ami a könyv végén nagyon kedves lezárást kapott. Én személy szerint nem kedvelem egy krimiben a természetfeletti jelenségeket, de Margitka és a Szellem itt még pont akkora szerephez jutott, ami bárki számára befogadható. Ráadásul Margitka némi humort is csempészett a történetbe, így mindig kellemes színfolt volt, amikor felbukkant a regényben.

A retró életérzés a Véres Balatonhoz hasonlóan ezúttal is végig jelen van. A korra jellemző hangulat ábrázolása hitelesnek tűnik, azoknak, akik éltek a ’70-es, ’80-as években, valószínűleg kellemes nosztalgiát is jelent Zajácz D. Zoltán könyveinek olvasása. A fiatalabbaknak pedig a bűnügyi történet mellett érdekes korrajz lehet egy olyan időszakról, ami nem volt igazán rég, mégis nagyon más volt.

A Véres Balatonhoz hasonlóan a Haragos Balaton is egy kifejezetten szerethető krimi. Ugyanolyan karakteres hangulatú és szórakoztató, de kiforrottabb, mint az előzmény. Két könyv után talán kimondható, hogy az író megtalálta saját, jellegzetes stílusát.  A „kortárs retró krimi” paradoxon, Zajácz D. Zoltán mégis megalkotta ezt a műfajt, és határozottan jól áll neki. Jó hír, hogy a szerző oldala szerint már készül a harmadik rész, a Dermesztő Balaton is. Én kíváncsian várom.